A tervek szerint előrehozhatják a pápaválasztó konklávé időpontját, mert XVI. Benedek utolsó audienciáján, február 27-én már gyakorlatilag valamennyi bíboros Rómában lesz. (Hivatalosan a pápai szék megüresedésétől számítva legkevesebb 15 napot várni kell a konklávé kezdetével, de ettől a résztvevők konszenzus esetén eltérhetnek.) Függetlenül azonban attól, hogy formálisan mikor ül össze a 117 kardinális, az alkuk, egyeztetések és találgatások már teljes lendülettel zajlanak. Nagy kérdés, hogy az új pápa kiválasztását és mozgásterét hogyan befolyásolja XVI. Benedek, aki lemondásának bejelentése után több fontos személyi döntést hozott, és kifejtette véleményét a katolikus egyház állapotáról, valamint jövőjéről is.

Lassan csillapodnak a kedélyek a múlt pénteki cseljabinszki meteorbecsapódás óta. Az hamar kiderült, hogy a legújabb meteor nagyságát csak a tunguzi eset múlja felül (lásd keretes írásunkat), az viszont, hogy miért is nem vette észre az orosz légvédelem a kozmosz felől érkező többtonnás „vendéget”, már hosszabb magyarázatra szorult…

Az al-Dzsazíra televíziót közel egy évtizeden át sokan a független újságírás arab példájaként méltatták. Az utóbbi időben azonban több tehetséges újságíró távozott a csatornától arra hivatkozva, hogy a műsorok objektivitása mára már egyértelműen megszűnt.

Huszárvágással vetett véget a román kormányfő a székely zászló körül kialakult diplomáciai vitának: a magyar Parlament után a román törvényhozás épületére is kitűzik a székely zászlót, ezzel bizonyítva, hogy nincs ellenségeskedés a két ország között. A kulisszák mögött azonban nem ilyen egyszerűen zajlottak az események.

Gyakorlatilag az egész Európai Unió értetlenül áll az egyre gyűrűző nemzetközi húsbotrány előtt. A közelmúltban leleplezett sorozatos csalások és hamisítások hatására a döntéshozók egy tetemes összegeket felemésztő átfogó állapotfelmérésen dolgoznak, és amennyiben szükséges, a húsiparra vonatkozó szabályok rendszerét is megváltoztatják. Kérdés, hogy a botrány hátterében a szabályok kijátszhatósága vagy a hatóságok hanyagsága áll.

A Jobbik tagjai, illetve a párthoz közel álló aktivisták dominálják Magyarország első számú egyetemének hallgatói önkormányzatát. Évekkel ezelőtt kiépült befolyásuk nem annak köszönhető, hogy az ELTE-s hallgatók többnyire Jobbik-szimpatizánsok lennének. Sokkal inkább a hallgatói önkormányzatiság gyengeségeit, az egyetemi vezetés és az aktuális kormányok közömbösségét, és nem utolsósorban a hallgatók törvénytelen listázását használhatták ki, illetve fel érvényesülésükhöz. Ez utóbbiból a Jobbik is bőven profitált.

A Fideszben biztosak abban, hogy a Hoffmann Rózsát a felsőoktatás irányításában váltó Klinghammer István csak jobb lehet, mint elődje. Az pár nap alatt kiderült, hogy  megnyerőbb kommunikátor, az pedig pályafutásából látható, hogy az egyetemi szférához eleve jobban érthet, mint Hoffmann Rózsa, hiszen nemcsak egy nagy egyetem rektora volt, hanem egy időben vezette a rektori konferenciát.

Vasárnap megalakult Párbeszéd Magyarországért párt az LMP-ből kilépett képviselők vezényletével, hétfőn programot hirdetett Bajnai Gordon, kedden évet értékelt Gyurcsány Ferenc. Bár szavakban mindenki az ellenzéki összefogás híve, a gyakorlatban megrekedt az Orbán-ellenes nagykoalíció tető alá hozása.

Négy évvel a Vatikáni Államot létrehozó lateráni szerződés aláírása után XI. Pius pápa konkordátumot kötött a náci Németországgal. Adolf Hitler alig fél éve volt ekkor hatalmon, így nem lenne méltányos az egyezményt a Harmadik Birodalom későbbi bűnei fényében értékelni. Tény ugyanakkor, hogy a „birodalmi konkordátum” érvényben maradt a háború végéig, és a történészek véleménye is élesen megoszlik arról, hogy hallgatása miatt felelőssé tehető-e az 1939-ben megválasztott XII. Pius pápa a vészkorszak tragédiájáért.

Az elmúlt hónapokban többször is sokkolták a világ közvéleményét az indiai nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszakokról szóló beszámolók. Decemberben az egyik áldozat halálhíre tömegeket vitt az utcára, ám a tendencia nem állt meg. A legutóbbi, nagy nyilvánosságot kapott erőszakos cselekményben az áldozat egy  6 éves kislány, akit súlyos sérülésekkel péntek óta ápolnak egy újdelhi kórházban. Női jogvédők szerint az okok a vallási tradíció mélyén rejtőznek.

A török kormány erőteljesen csökkenti a legálisan működő bordélyházak számát. Ugyanakkor a „szolgáltatások” iránt élénken érdeklődő török férfiak részéről továbbra is megnyilvánuló kereslet erősíti az illegális prostitúciót, a lánykereskedelmet, és az elmúlt években markánsan növekedett a HIV-fertőzöttek száma is.

A Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatának jószolgálati kommandója ezúttal Kunhegyesre települt ki szeretetmeghajtású, nagy hatótávolságú, interkontinentális gulyáságyújával, melyben egy hatmázsás szarvas­marhából készült sűrű gulyás. Emellett kétezer kiló ajándék és öt tonna ruhanemű is gazdára talált a nagyon szép Városi Sportcsarnoknál.

Elpocsékolta a tehetségét, állítja lapunknak adott interjújában Havas Henrik. Az ismert műsorvezető és író a közelmúltban túlélt súlyos betegség hatására sem zökkent ki „megfigyelői státuszából”, ami a kívülállónak sokszor közönyösségnek, cinizmusnak tűnik. Havas figyel a pápák üzeneteire, az örökkévalóság viszont nem nagyon hozza lázba, az „úgynevezett megtérések” pedig irritálják.

A piacok teljes megdöbbenését váltotta ki az Eurostat február 14-én kiadott gyorsjelentése. A tagországok negyedik negyedéves GDP-változását közreadó lista alapján Európa mélyebb válságba süllyedt, mint amire számítani lehetett.

Hazánk az egyébként még nem teljes listát tartalmazó gyorsjelentés alapján 0,9 százalékos visszaeséssel a harmadik legrosszabb GDP-adatot produkálta az Európai Unióban. A visszaesés az előző év azonos idő­szakához viszonyítva 2,8 százalékos – ezt a kiugró adatot a tavalyi negyedik negyedév (azaz a viszonyítási alap) jobb eredményei magyarázzák. Maja Goettig, a KBC Securities vezető elemzője a következőképpen értékelte Magyarország helyzetét a Financial Timesnak: „A magyar recesszió tovább mélyült, a vártnál rosszabb, jelenleg négy egymásra következő negyedévre nyúlt a visszaesés.” Mint mondja, a kormány megszorító intézkedései is fokozzák az amúgy is gyengélkedő kereslet csökkenését. Mivel a gazdaság exportorientált, a teljesítménye erősen összefügg az eurózónáéval, ezért jelenleg a magyar gazdaság a térség mélyülő recessziójától is szenved. Következésképp Magyarországnak és a közép-kelet-európai régiónak az eurózóna újjáéledéséig kell várnia, hogy exportja megemelkedjen, és a növekedés itt is beindulhasson.

Az LMP-ből minap kivált platform Párbeszéd Magyarországért néven párttá alakult. Frissen megválasztott elnökségének három prominense arról beszél az egyik tévéműsorban, hogy most merre tovább, milyen lépéseket akarnak tenni az ellenzéki összefogás érdekében – hiszen, mint tudjuk, azért hagyták el a Lehet Más a Politika Schiffer András vezette másik szárnyát, mert az megtagadta a szövetségkötés minden formáját. Jávor Benedek és társai viszont úgy ítélik meg, hogy amelyik politikai erő az adott helyzetben kormányváltásra készül – vagyis elsőrendű célja a választási győzelem –, annak tudomásul kell vennie a más ellenzéki alakulatokkal vállalandó együttműködés kényszerét.